isteni napra ébredtünk, esett szinte egész nap. kimentünk szépen a versenyre, semmi extra nem volt. rájöttem, miért nincs olyan fasza hangulat: nincs zene. semmikorsenem. fotós még több lett az utolsó napra.
mivel szétfagytunk, visszaindultunk a hotelbe, mert ugye elvileg megjött az új bőrönd. a buszról láttunk még az alábbi autót:
egy nagy doboz várt rám, felbontottuk: egy zsír új, kemény fedeles, ezüstszürke, négy kerekes, számzáras és kulcsos bőrönd várt. a belseje krémszínű virágos, 3 részre osztható, saját kis pipereszütyővel. le vagyok nyűgözve, jó csere volt. az előző bőröndömet az Asia Centerben vettem Pesten :D és ennek a felébe belefért minden cuccom. olyan 25ezer Ft-ért lehet kapni, megnéztük neten, thai cucc.
azzal kapcsolatban, hogy nem édesszájúak a japánok: több édességbolt van minden vasútállomáson és tele vannak, harcok mennek, hogy vehessenek valamit.
megtudtam, h az itteni lovakat ugyan nem röptették: ezek bérelt lovak, itt élnek, csak a lovasok repültek. őket meghívták, de minden költség az övék, meg amit nyernek, az is (iszonyat pénzeket osztanak szét, versenyszámonként 5 millió Ft körül).
este ilyen kretén műsorok mennek, hogy volt pl. anime hasonmásverseny, de nem csak külsőre kellett megfelelnie, hanem tesztelték: volt egy vagy két perces szövegrész, mutatták a jelenetet és vissza kellett idéznie szó szerint a hősének a szövegét, aztán egy kicsi hangot mutattak, hogy ez minek a hangja volt. ezt nem találta el (egy leeső és padlón koppanó szemüveg hangja volt). aztán a másik egy karaoke-verseny volt, egy pasinak olyan hangja volt, hogy eszméletlen, leénekelte a csajokat is (de nem tudjuk, hogy lát ki a szemein, annyira kis csíkok voltak). ezt követte egy dobos játékos verseny. mint a Guitar Hero, csak dobbal (ezt majd kipróbáljuk).
nem emlékeztünk még meg a reklámok fantasztikus betűiről. egy jóérzésű grafikus itt tömeggyilkos lenne. mindegyiken van átmenet, keret, árnyék, külső fény, esetleg, ha TVben megy, akkor ilyen glitteres gif effekt futkos rajta, a hátunkon meg a hideg.
volt egy másik műsor is, fura emberek életét mutatták be, van a két orosz testvérlány, akik együtt 4m20cm magasak, elhozták őket Japánba, kicsikét nézték őket. volt egy amerikai kövér csaj, neki a segge valami két méter (nem elírás) kerületű. a röntgen nem vitte át a háját, a CT gépbe nem tudták beletuszkolni. amúgy modell Amerikában. utána egy órán át meg egy kezek és lábak nélkül élő srác életét mutatták be (nem az, aki megy hozzánk, egy másik, ugyanazzal a gonddal), de talán túl részletesen (leforgatták álszínészekkel, ez ilyen VV-BK mix). zúgott kicsit, aztán elkapcsoltunk.
ja meg ettünk ma takoyakit (sült polipgombócok). egész finom.
és itt van az új nyakszíjam, pont olyan, mint a körmöm :)
ez a vonat Kakegawából Hamamatsuba, inkább HÉV
vettem tampont, ilyen műanyag tartóban van, komolyan nem sikerült megértenem, hogy kellene használnom. egy ilyen műanyag kilővővacakban van benne, de nem sikerült használni :)
minden városban más a taxik táblája, ez Kakegawa
szóval kora este vonatra ültünk, kétszer átszálltunk, majd megérkeztünk Nagoyába. ez a város ezezez ööö hát a lányok olyan fizetősnek öltöznek erősen.
ők sima tanulólányok (fent, lent)
nagyon rossz a hangulata az egész helynek, itt lehet sok olyan lánysimogató, ami olyan hely, hogy így bemész és fizetsz óránként azért, hogy lányokat simogass. egyszerű, mint a faék.
most tömjük magunkba a szénhidrátot (cseresznyés chipset valaki?), a szoba rendben van, ahogy máshol is. az égadtaegyvilágon senki se beszél még nyomokban se angolul. nem szeretek itt lenni. sétáltunk egyet, nem győzött meg. mondjuk az embereken szénné röhögtük magunkat. sok a csövi, ami meglepett. párat Tokyoban is láttunk, na itt sokkal több van. szemét van az utcán. nagyon negatív, Tokyoban egy cigarettacsikket nem láttunk, Kakegawában sem.
a tervek szerint holnap Kyoto, de ha esik, akkor Osaka tovább, mert lett még egy szabadnapunk Okinawa után, mert csak 3 napos lesz a következő verseny és akkor visszaegyünk Kyotoba.
nagyon mosolyognak, nagyon lelkes mindenki, nagyon imádják, hogy japánul próbálok vartyogni, pláne, ha bevágok olyan animés baromságot, mint a "hontou ni hontou" (tényleg-tényleg).
most egy kutyás műsor megy, ahol a kutyafajták segglyukait nézegetjük. nem viccelek. bemutatja úgy átltalában a fajtát, aztán mutatják a lyukat a farka alatt, hogy nekik milyen. szép estét mindenkinek :D
