Ez a tó neve, aminek a környékén töltöttük a két napot. Hétfőn délelőtt kibéreltünk cangákat, hogy majd milyen jó lesz azzal a tó körül canizni. Jó is volt mondjuk, de többnek tűnt, mint 17km. Én elektromos cangát kaptam, mert mégis szegény nőszemély és örültem neki később. Ez volt az első biciklizés az évadban.
kaller bá a vonaton (megengedte a képet)
Este nem volt már nyitva étterem, ezért a közeli Lawson boltban vettünk mindenféle kajákat és azt termeltük be a kis japán szobánkban (na nem az összeset, maradt másnapra is).
Jobbról kerültük a tavat, szinte végig körben van út. Fél órával indulás után kezdtük látni a Fujit, mert a hátunk mögött volt, aztán ez maradt is két napig. Az északi oldalon bementünk először a Music Forest nevű csodába. Szerintük ez európai stílusú udvar, szerintem olyan, mintha a barokkot és a reneszánszot nyakon öntötték volna egy liter mézzel, amibe csillámokat szórnak. Főleg ilyen zenélő dobozok voltak, meg vettünk egy kis Fuji plüsst, majd később megmutatjuk, ő mit tud, mert a videóra most nincs időm. Megmegmeg kaptam egy ilyen plüsst, amiben zenedoboz van, meg kell tekerni a seggénél egy kis kapcsolót és zenél. Nem azt, ami a képen van, mert az a Desigualra hajazó maci olyan zenét játszott, ami nem tetszett, hanem nyuszisat.
Nénik énekeltek alpesi bocikolompokkal, meg ááá… Nagyon elvont hely. Svájci zászló, közben francia felirattal egy homokrajzolós vetítés osztrák zenére, japán zenészekkel, főleg kínai közönség előtt. Beteg az egész. Dobáljunk érméket a kútba, mert az szerencsét hoz, meg minden órában kis muksó jön ki az órából, meg szökőkútjáték van. Ha nem ellenfényben lett volna, talán jobb lett volna :D
Folytattuk az utat körbe, láttunk parkot meg minden, bár ez az étterem kicsit kiverte nálam a biztosítékot, keresd a hibát:
gyengébbek kedvéért: Provence nem Olaszországban van
Belefutottunk a környék egyik legnagyobb szentélyébe, ahol a kutya nem volt rajtunk kívül.
Nem sokkal ezután találtunk egy csecse temetőt, ahol szintén nem volt senki :) Ez egy ilyen nap volt.
Visszavittük a biciklit a kölcsönzőbe, ahol nagyon rendes volt a srác, mert bár majdnem két órát késtünk, nem számolta fel :) Legalább spóroltunk egy kicsit.
valami kis izé egy szigeten a tó közepén (hiába, az új obi előnyei)
A városban már szinte minden zárva volt. Benéztünk ajándékboltba, aztán hazamentünk pihenni kicsit, mert csak este nyitottak újra az éttermek. Egész pontosan egy darab kínai hely volt nyitva, ahol olyan helyre csöppentünk, hogy egy ÁNTSZ-es már az ajtóban örömkönnyeket hullajtott volna. A kaja amúgy finom volt, de azért az a konyha minimum érdekes.
Ma reggel a drót felvonónál kezdtünk, a csomagjainkat a szálláson hagytuk. Borzalmas hideg volt, 5-8 fok maximumokkal, de közben erős széllel, de a látványért abszolút megérte felmenni.
Fent találkoztunk persze magyarokkal is :) mert hol máshol. Ők már találkoztak más magyarokkal Tokyoban, mi az összes utunk során most harmadszor, szóval nem erős a leosztás.
Kawaguchiko fentről, ezt tekertük körbe tegnap
Innen elmentünk a csomagjainként, majd átfurikáztunk busszal Gotembába, a Premium Outletbe, hogy körbenézzünk, shoppingoljunk. Véletlenül szinte teljesen ingyen utaztunk a buszon, ami nem kevés pénz lett volna. Végig láttuk a Fujit az út alatt is.
A shoppingolás után este átértünk Fujisawába, ahol találkoztunk Kunioval (tudjátok, a japán, aki bejárta az egész világot szinte, Japánból ment Afrikába, de Budapesten egy hostel zárt lépcsőházából ellopták a motorját, de a magyar motoros kollégái adtak neki egy újat, hogy folytathassa az útját). Ettünk egy jó rament és ezután következik a kamakurai szakasza a az útnak.
