Kezdjem a szokásossal, hogy számotokra uncsi hétvége volt? Legyen. Mondjuk annyira most nem volt vészes :D Ugye megérkeztünk Kakegawába, ahol a hotelbe mentünk letenni a cumót, majd egyből egy kis turkálós fotósboltba, de most nem találtunk semmi izgit, majd betegre vásároltuk magunkat a közeli hatalmas boltban (ritka az ilyen nagy errefelé, pláne könnyen elérhető helyen), majd beültünk a Denny’s-be vacsorázni. Pontosabban az első fél órát várakozással töltöttük, mert ugyan volt szabad asztal, de egy ember volt, aki leszedte az asztalokat és kihozta az új rendeléseket is, ráadásul valami gondja lehetett, mert rendesen ott volt a boogie a lábában, úgy rázta, mint Komár Laci fénykorában.
Most nézem, hogy ezt már leblogoltam. Akkor mindegy :)
extimpex Yamato
Péntek reggel felmásztunk egy rendes, menetrend szerinti buszra (van ám a versenynek is ingyenes busza, de az később megy csak, nekünk ki kellett menni korábban) és kimentünk a lovardához, ahol átszálltunk a belső, ingyenes buszra. El lehet képzelni, mekkora a hely, ahol két belső buszjárat van és lehet golfautókat bérelni. Fürdő, gokartpálya, íjászmezők, lovarda, három szálloda, focipálya, teniszpályák, van itt minden.
rendes utcai busz, balra a kis izébe kell dobni a jegy árát (nem ellenőrzi, mennyit dobsz be, felül egy táblán van rajta, kinek mennyit kell)
Pénteken szép, napsütéses időben küzdöttünk az új obikkal, amiket most próbáltunk ki először teljesen élesben. Cserivirág nem nagyon van erre még, ami azért meglepő, mert visszafelé haladtunk és Tokyoban már volt most hétvégén (másnap, miután elhagytuk a várost, már virágoztak persze).
Péntek este a kakegawai állomás egy kis éttermében akartunk enni, ami jó választás volt a hely szempontjából, nagyon kis hangulatos, japános étterem (még a cipőt is le kellett rúgni a bejáratnál). Kajákban már sikerült rosszat is választani, az árak átlagosak voltak (ha nem nézzük az itt ritka jelenségnek számtó felszolgálási díjat). Gasztrorészleg következik. Volt itt most ismét a nagy kedvenc rája, takoyaki, kis halacska, de nem rizsen, hanem üvegtésztán, meg mindenféle jóság. A koktél mondjuk vizesnek tűnt.
Szombat reggelre már felmértük a terepet és korán lecsaptunk két, ingyenesen kölcsönözhető biciklire, azokkal tekertünk ki a versenyre. Az időjárás elkényeztetett aznap is, végig sütött a nap, csak a szél volt erős, ami ilyen nagy obiknál már kihívások elé állítja az embert, viszont lett pár cserifa és este fotóztunk még valami más viriket is.
kivilágított a belsős busz belseje is (meg az egész park, de nem vártuk meg, nem tudtunk volna visszamenni a hotelbe este, se busz, se semmi)
A hétvégén amúgy gyozát ettünk meg helyi főtt krumplit, az enyémen ikra volt, Marcién pedig misopép.
Hazafelé megálltunk minden kisboltban és elhoztunk kis ételeket, ebből állt össze egy akkora vacsora, hogy a másnapi ebéd is ez lett. A nap érdekessége volt, hogy odafelé a bicikliúton kiesett a krokodil hajcsat a zsebemből, ezért egész nap kócosan fotóztam, viszont hazafelé tekerve észrevettem. Ott volt a földön, senki se vette fel, tette zsebre, eszem megáll. Ilyen is csak itt történhet meg. Az meg mekkora mák, hogy észrevettem, nem is kerestem egyáltalán.
az elmaradhatatlan karácsonyfa a Tsumagoi főépületében, erről nem tudnak leszokni
Vasárnap reggel kihoztuk a dolgokat a hotelből, kibuszoztunk a versenyre, letoltuk a napot (félig esőben), aztán este vonatra ültünk és visszarobogtunk egy shinkansen vonattal Tokyoba. Itt leraktuk a cuccokat a hotelben, ami a Haneda reptér közelében van, mert holnap reggel repülüüünk.
helyi pottyantós érdekességképpen
Itt mesélem még el, mert ezzel lezárom ezt a részt, gondolni se akarok rá. Szóval még bementünk az Akihabara állomásra, mert Marci húgának tavaly ősszel vettünk valamit, ami aztán nem ment, ki akartuk cseréltetni vagy a pénzt vissza, hogy vehessünk neki mást helyette. Azt a balhét és webfordítós bulit, ami ebből lett, nem köszönte meg a srác, aki néha, ha nem értette, mit akarok neki magyarázni, egy igazi, tipikusan bunkó “hö” kérdéssel tudott válaszolni, hogy amikor végre odajött a főnöke és megoldotta egy egyszerű “hibás termék visszavétele” menüponttal a dolgot, akkor azért elmondtam neki, milyen szenny alak volt. Gusztustalanul viselkedett néha, még a végén beírta a fordítóba, hogy “szerintem sok termékre nincs Magyarországon támogatás, máshol kellene vásárolni”. Ez azért kicsit kiütötte a biztosítékot.
modern szórakozás
Levezetésképpen ettünk egy jó takoyakit és egy crepest, majd esti cserifákat fotóztunk a hotelhez visszafelé jövet. Mondjuk, mivel este volt, más választásunk nem volt, a nappali kicsit megoldhatatlan volt :D
