Tokyo nem változott semmit. pezsgő, tiszta, lenyűgöző. valami van a levegőben, amitől jó itt lenni még akkor is, amikor a piros lámpánál várja az ember, hogy átmenjen.
kutyasétáltatás csapatostól
reggel eljöttünk Fumietől Kashiwából (ez kicsit északra van Tokyotól) és behoztuk a csomagokat az utolsó pontra, a belvárosi szállodánk mikroszobájába.
szoba, vagy mi :)
mivel a szobánk nem volt még kész, elmentünk vissza az Asakusa városrészbe sétálni, nagy kedvenc. kicsit csöpögött az eső, de el lehetett viselni. ettünk egy jó kis sobát és találtunk egy áruházat. végre vettem füzetet, amibe gyűjthetem a pecséteket. szóval itt csomó helyen van emlékpecsét, templomokban, kastélyokban, kilátókban, de még metroállomásokon is sok helyen. a füzeten van pár angol szöveg, de nem sikerült értelmesre egyik se, ezért hoztam el :)
metromegálló
annyira sokat húztuk viszont a bőröndöket mostanában, hogy nekem a gyűrűm alatt vérhólyag lett a bal tenyeremen. azért ez nem tartott vissza attól, hogy játsszunk egyet a szokásos dobos játékon :D
dobmánia
délután elvittük a szállodai biciket, mert meg volt beszélve egy másik ismivel, Kunioval, hogy megyünk karaokezni és mondta, hogy találkozzunk az Odaibán. kitaláltuk, hogy biciklivel megyünk, esernyőt ennek megfelelően nem vittünk, mert minek. az első metromegállóig eláztunk, úgyhogy letámasztottuk a járgányokat és mentünk tovább a föld alatt :)
az ígért kép a bőröndömről, ő itt Shiro (jelentése: fehér)
csodás csokiboltokat láttunk az Odaibán (mesterséges szórakoztató sziget), igazi fájdalom ott kirándulni. aztán Kunioval ettünk egy gyors rament (kicsit sok volt a tészta meg a leves így tegnap), majd mentünk karaokezni.
a kilátás a szobánkból, Tokyo Skytree
itt jelzem annak, akit még nem toltam le érte: az nem kerioki meg hasonló, az kara oke, üres zenekar. olvasd, ahogy írod.
helyi temetős autó
kicsit drága a karaoke, de rajta volt a kipróbálandó dolgok listáján. színpados szobát kaptunk (csomó téma van), hangszerekkel, menő volt, tudtuk egymásnak zajongani is közben a konga dobokon, csörgőn, egyéb játékokon. a versenyzongora épp turnén volt.
piros és sötétebb kék: epres cheesecake-es kitkat, világoskék: rumos mazsolás, zöld: wasabis, egyikből se vettünk, atom drága volt, kb. 2000 ft egy doboz
én nyerteeeeeeeeeeeem :D mert van ilyen pontozórendszer a műszerben, méri, hogy mennyire pontosan lépsz be, mennyire volt jó a dallam meg ilyenek. ettől még énekelhetsz rettenetesen, mármint a hangszíned lehet vacak, azt nem nézi, csak pontos legyél.
Odaiba széle
éjjel visszamentünk a canikért és az utolsó vonatok egyikével sikerült hazajutni. most süt a nap és mindjárt indulunk kirándulni :)
ezeket lőttük, a jobb oldali a füzet
kontaktlencseszerű izék
az itteni kakakönyv gyerekeknek:
de van WC-könyv is:
a japán zászlóval szorít a retyi a zsiráfnak, hogy sikeresen kakiljon
a WC rendkívül boldog, hogy telepisili a mókus a köldökéből
ééééés milyen boldog, hogy a kígyó önmaga barna verzióját tolta ki magából
de ami végleg betette a kaput, az a seggkönyv:
jó éjszakát gyerekek :)
