(cím fordítás: üdv Yokohamában)
tegnap este átjöttünk Yokohamába, olyan 1,5 óra út volt. leszálltunk Shizuokában pecsétért és kajáért, így egy könnyű bento a vonaton, kis szendergés és már le is szállhattunk. a lovardában egy kisebb ebédet kaptunk napközben, szintén bento. miután hulla fáradtan megtaláltuk a hotelt, leraktuk a csomagokat és elindultunk valami rendesebbet enni. a kínai negyed szélén lakunk, így ide mentünk be, de sok étterem már zárt (furcsák kicsit, de 9:30 körül a fél városrész zárva volt). aztán találtunk egy éttermet, ahol ettünk egy közepes kaját. baj nem volt vele, csak hasra se estünk, rendben volt. a leves rémes volt, az érzékenylelkűek miatt nem írom le, mire hasonlított a zselés állaga, az okosabbak meg ebből rájöttek. alább egy album az elmúlt 36 óra kajáiból.
a hotelben a szobába érve amúgy kiderült, hogy rémesen bagószag van, így lementünk és elővettem az édesaranyos énemet és kérdeztem, hogy nincs-e véletlenül egy nemdohányzó szoba. mondták, hogy sajnos csak magasabb kategóriájú szobában, de nem kell ráfizetnünk, átraknak (a 7. emeletről a 11. emeletre) egy nagyobb szobába. extrán jól jártunk.
reggeli után elmentünk a kikötőbe, ahol megnéztünk egy 2. világháborús hajót, a kikötőt meg egy modern mólót, ahol nagyobb csónakok szoktak parkolni, belül bevásárlóközpont (mármint a móló belsejében), kívül szép kilátás.
kínai negyedes képek:
kikötő és a Hikawa Maru hajó:
Osanbashi móló:
a tengerparton feljebb sétáltunk és találtunk valami régi holland jellegű épületet, mintha régi vámház lenne. most áruház van benne, előtte meg virágkiállítás volt és kutyák :)
ezután jöhetett egy kis extra kikapcsolódás, a helyi vidámpark. igazából annyira nem nagy valami, kellemes kikapcsolódás 1-2 órára, de van céllövölde meg bent egy kis játékterem is (persze, hogy doboltunk).
volt egy kis park a környéken, ott beálltunk a sakurafotózók sorába. végülis néha jó móka, de minden évben azért már uncsi lehet kicsit.
itt már nem bírtuk a gyaloglást, elvonatoztunk a Bayquarter Mallhoz (metrón még mindig egyszer se ültünk ezalatt az út alatt), ahol körbesasoltunk a flancos üzletek között. egy fogpiszkálót nem tudtunk volna venni itt, ha árultak volna ilyesmit :D
úgy döntöttünk, elmegyünk egy sushildába, de az istennek nem találtunk egyet se. csináltunk pár esti képet a kikötőben, visszamentünk a szállodába és ott megkérdeztük. szerencsére a környéken volt egy, de nem kaiten (running) sushi, így nem ettünk eleget, de legalább finomat. a kínai negyedben láttunk egy anyát meg két tinilányt, mondtam, hogy lehetnének magyarok is. hát, azok voltak :) annyira nem lepődtek meg, mint mi, hogy ilyen kis országból ilyen messze találkoznak országbeliekkel, de OK. nekünk ez volt az első alkalom, hogy magyarokkal találkoztunk itt, pedig azért már egyszer-kétszer mászkáltunk erre (én még többet ugye Hongkongban meg Kínában és ott se találkoztam eggyel se).
pálcikakínálat egyetlen boltban:
pandatéma kimaxolva és néhány fura termék:
